2009. február 26., csütörtök

"...de a miénk!"


A magyar filmekkel általában az a bajunk, hogy mindig jobbat várunk, mint amit aztán a moziban kapunk. Ez alól -talán az egyetlen- kivétel a Valami Amerika 2. volt. A Made in Hungariával az volt a legnagyobb baj, hogy az együttesről akart szólni: ahogyan az akkor volt Magyarországon a zenével, ahogyan az akkor volt Magyarországon a fiatalokkal, ahogyan az akkor volt Magyarországon a lehetőségekkel. Ez nem lett volna rossz történet, összehangolva a mindenki által jól ismert slágerszámokkal, de valami jelentősebbet akartak a készítők. Valami amerikaibbat. Ennek az lett a vége, hogy a történet úgy akadozott, mintha a lemezjátszón váltogattuk volna a számokat: minden zenéhez tartozott egy történés, de a történések már nem olyan egyértelműen álltak össze valami "egésszé". Inkább videoklippek sorozata volt ez, és így nem is teljesítette a kezdetben tett ígéretét, hogy akkor mi most valamit megtudunk arról, hogy a Hungária együttes hogyan lett legenda és történelem. A slágerek és a poénok vitték a filmet leginkább. Na meg Szabó Kimmel Tamás.

Nincsenek megjegyzések: